Kosztolányi Dezső 

Életrajza:

1885.március 29-én született Szabadkán. Apja, Kosztolányi Árpád a helyi gimnázium matematika-fizika szakos tanára, majd igazgatója volt. Anyja, Brenner Eulália. Elemi iskoláit és gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte.

1901-ben osztálytársával, Friedmann /később Fenyves/ Ferenccel az Előre című diáklapot szerkeszti. Ebben az évben megjelenik első verse a Budapesti Naplóban, melynek címe: Egy sír.Egy önképzőköri ülésen összeveszik tanárával, Révfy Zoltánnal, ezért ki- csapják. Ezt követően tanulmányait rövid ideig magántanulóként folytatja a szegedi gimnáziumban.

1903-ban a szabadkai gimnáziumban érettségizik. Szeptembertől a budapesti egyetem bölcsészkarának magyar-német szakos hallgatója. A híres Négyesy László szemináriumon barátságot köt Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Oláh Gáborral, Zalai Bélával. Rövid ideig a bécsi egyetem bölcsészkarán is tanul, elsősorban Emil Reich filozófiai és Wilhelm Jerusalem lélektani előadásait hallgatja.A Kisfaludy Társaság pályázatára lefordítja Byron Childe Haroldját, de pályaművét késve küldi el.

1905-től ismét a budapesti egyetem hallgatója. Szakvizsgáját nem teszi le, mert a következő évben kétszáz korona fizetéssel állást vállal a Budapesti Naplónál.

1908-ban a Hét, az Élet, az induló Nyugat munkatársa lesz. 1910-ben utazást tesz franciaországban és Olaszországban. A Petőfi Társaság tagjává választja.

1911-ben a Világ belső munkatársa. A budapesti Nemzeti Színház kérésére le- fordítja Pedro Calderón de la Barca Úrnő és komorna című vígjátékát.

1913. május 8-án feleségül veszi Harmos Ilonát /írói álneve: Görög Ilona/. Még ebben az évben megismerkedik Thomas Mann-nal, és kiadja néhány karvolatát, rajzát Mécs címmel.

1915. április 18-án megszületik Ádám fia. 1916-ban tagja lesz a budapesti Világ című szabadkőműves páholynak. 1917-ben a Pesti Napló belső munkatársa. Ugyanebben az évben az Esztendő szerkesztője Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád mellett. Alapító tagja a Vörösmarty Akadémiának. A Közoktatásügyi Népbizottság megbízza másokkal együtt Marx Károly A tőke című munkájának lefordításával. A tanácsköztársaság bukása után az Új Nemzedék belső munkatársa, részt vesz a Szabó Dezső vezette Magyar Írók Nemzeti Szövetségének munká- jában, de hamarosan szakít vele.

1919. szeptember 29-én unokatestvére, Csáth Géza öngyilkos lesz. Kiválik az Új Nemzedék szerkesztőségéből, a Pesti Hírlap munkatársa lesz, ahol haláláig dolgozik.

1922-ben jelenik meg A véres költő /későbbi kiadásokban: Néro, a véres költő/ című regénye. A regény 1923-as német fordításához Thomas Mann ír előszó-levelet.Ezért a művéért a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díjjal tünteti ki.

1924-ben újra Olaszországban jár, ahol XI.Pius pápa magánkihallgatáson fogadja.

1930. február 2-án a Magyar Írók Egyesületének közgyűlésén felolvassa Lenni vagy nem lenni című tanulmányát. A Kisfaludy Társaság tagjai közé választja, a székfoglaló ülésen Életre-halálra és Európa című verseit mondja el. Hozzákezd Mostoha című regényéhez, illetve drámájához. /A befejezetlenül maradt mű fennmaradt részleteit 1965-ben Dér Zoltán teszi közzé./ Decemberben a Magyar Pen Klub elnökévé választják.

1931-ben Münchenben meglátogatja Thomas Mannt; Frankfurtban rádióelőadást tart. Júniusban részt vesz a nemzetközi PEN Klub hollandi kongresszusán. Londonban fogadja Rothermere lord, aki ezer angol fontot ajánl fel az 1931-ben megjelent legjobb magyar mű szerzőjének. Kosztolányi Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond között osztja meg a díjat. Doornban interjút készít II. Vilmossal, a száműzött német császárral.

1932-ben francia becsületrenddel tüntetik ki. A konzervatív írók támadására, hogy megmentse a budapesti nemzetközi kongresszust, lemond a Pen Klub elnökségéről, a kongresszuson az elnöki tanács tagjaként vesz részt.

1933-ban ínyén vörös foltot fedez fel, a rák első tüneteként. A Nyugat november 16-ai számában megjelenik a Hajnali részegség című verse.

1934 áprilisában Erdélyben jár előadókörúton. Megoperálják, a fasori szanatóriumban lábadozik, Berlinbe, majd Stockholmba utazik, ahol rádiumbesugárzással kezelik.

1935 tavaszán néhány hetet Dalmáciában tölt. A visegrádi újságíró-üdülőben megismerkedik Radákovich Máriával, hozzá írja a Szeptemberi áhítatot.

1936 februárjában újra Stockholmba utazik feleségével, rádiumbesugárzást kap. Hazaérkezése után megint megoperálják. Nyáron egy hónapot Tábor utcai házában tölt,majd visszaszállítják a Szent János Kórházba.

" Orrán keresztül, csövön át, folyékony étellel tápláljuk, siralmasan-írja Kosztolányi Dezsőné.-Beszélni sem tud. Most ír, és ennek a kötetnek minden egyes szava szívettépő, torokhasító olvasmány." November 3-án 11 órakor hal meg.

MÁRAI Sándor (1900 Kassa - 1989 San Diego)

-     író, költő, újságíró

-     A Nyugat III. nemzedékének tagja ('30-as évek)

-     Kassán és Eperjesen járt gimnáziumba

-     RADVÁNYI Géza filmrendező bátyja

-     1919: frankfurti egyetem, a Frankfurter Zeitung munkatársa

-     Franz KAFKA első magyar fordítója

-     1924: első regénye megjelenik Bécsben (A mészáros)

-     1927: lapja megbízásából közel-keleti útra indul (à Istenek nyomában (útirajz))

-     1928: hazaköltözik

-     1933: Messiás a Sportpalasban

o    remek antifasiszta írás

o    bátor beszámoló a náci valóságról

o    Hitler-paródia

-     1934: élete főműve: Egy polgár vallomásai első kötet

-     A II. Világháború utolsó éveiben visszavonult, írta Naplóját (1946)

-     1948: Svájcba megy, majd 1952-ben New Yorkban telepszik le

-     a nyugati magyar irodalom csoportosulásaiban nem vett részt

-     felesége és fia halála után szegényen és betegen nem tudta ellátni magát

-     öngyilkos lett

-     írói hagyatéka hatalmas, cikkeinek egy része is kiadatlan

-     Kossuth-díj (1990).

Munkássága

-     tehetséges lírikusnak indult

-     polgári liberális szemléletű

-     Thomas MANN és KRÚDY Gyula álomvilága volt rá nagy hatással

-     Nagy hatást tett rá SPENGLER A Nyugat alkonya c. könyve, úgy vélte, kötelessége védelmeznie és őriznie a polgári világ értékeit.

-     önvallomásai szerint a valóság és fikció feloldása jelentette számára a fő problémát

-     Egy polgár vallomásai (1934); Féltékenyek (1936) stb.: az erőszak és tömegszellem romboló hatásának ábrázolása

o    Az ő polgára, a dolgos, szorgos, könyvtornyok bástyái mögé húzódó, független és megvesztegethetetlen országépítő talán sosem létezett a valóságban. Alakjába belélehelte életének addig szerzett tapasztalatait s azt a reményt is, hogy ez a kultúrateremtő és -szerző réteg sosem léphet le a történelem színpadáról.

-     1940: Szinbád hazamegy (igazi stílusbravúr, Krúdy Gyula utolsó napját felelevenítő, kivételes beleéléssel megírt regény)

-     Naplói

o    Kifejezetten irodalmi szándékú alkotások. Ennek bizonysága, hogy anyagát szigorúan megrostálta.

o    a művészetet fél szemmel utókorára tekintve értelmezi

o    szembeszáll a tömegkultúrával, a reklámmal és a giccsel

o    művészetének vezérgondolata: a művész soha sem lehet áruló

-          Emberi hang (v., 1921); Mint a hal vagy a néger (v., 1930); A szegények iskolája (r., 1933); A sziget (r., 1934); A gyertyák csonkig égnek (r., 1942); Béke Ithakában (r., 1952); Egy úr Velencéből (d., 1960); Föld, föld!... (emlékezések, 1971, 1991); Jób és a könyve (d., 1982); stb.

Oldal: Életrajzok
Digitális szöveggondozás - © 2008 - 2024 - nyitrairenata.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat