Digitális szöveggondozás

Nyelvemlék

Halotti Beszéd és Könyörgés

Kosztolányi

Halotti beszéd

Márai Sándor

Halotti beszéd

1192-1195- ben íródott

1770-ben találta meg Pray György ( Pray-kódex)

első magyar nyelvű szövegemlékünk

Szerkezete/ témája :

2 rész:

1. temetési szertartási szöveg 26 sor

2. könyörgés a halottért

Stílusa: élőbeszéd

megszólítással, felkiáltó kérdéssel kezdődik :” Látjátok feleim…..mik vagyunk? ”/ Mai nyelven idéztem !!!/

ismétlések : / díszítés, nyomatékosítás eszköze/

szavak pl. gyümölcs, hasonlóan szerkesztett mondatok:pl. ugyanúgy kezdődik: „vimággyuk+ = kérjük, imádkozzunk érte”

a szótő ismétlődik, de más ragot, képzőt kap egymást követő  szavakban =figura etimologica pl. „halalnec  halalaal holz= halálnak halálával halsz 

halálnak halála = legrettenetesebb halál

alliteráció: pl”hadlava choltat”=hallá halálát

logikus szerkesztés : a bűnbeesés bibliai történetét mondja el – következménye a halál = szükséges, senki sem kerülheti el

könyörgés – túlvilági élet lehetősége ( gyászolók vigasza)

1933

A költő és az időpont kapcsolata : A költő beteg.

Hogyan kapcsolódik a nyelvemlékhez?

a cím , és az első két szó emlékeztet a szövegemlékre, a többi rész eltér tőle

hagyományra( papok temetési szertartásaira ) és a magyar nyelvre emlékeztet

Központi gondolata/témája :

a halál ,

 emlékek visszaidézése,

az ember egyszeri  és megismételhetetlen lény („…. Egyedüli példány:”)

az élet csoda- pótolhatatlan(„ homlokán feltündökölt a jegy,

hogy milliók közt az egyetlenegy.”

Kosztolányi: minden ember egyedüli lényét , egyedülvalóságát hangsúlyozza  DE!

Ady: ( én-líra- ) az emberek közül való kiemelhetőséget , /különb vagyok másoktól/ hangsúlyozza)

Kosztolányi halottjáról tudunk-e konkrét tényeket? Tudjuk pl:  XX.századi, polgár, foglalkozását nem ismerjük, pozitívan élte életét „ Akárki is volt ő, de fény, de hő volt” 

Mit tudunk még erről a halottról?( Keresd a vers soraiban)

A költő stílusa:

élőbeszéd- elmondja, hogy minden ember külön érték ; 

megszólítással kezdődik, de nem felkiáltó-kérdő

Alliterációk hatásaPl. „itt e kéz

mely  a kimondhatatlan ködbe vész” – utal-e a mennyországra/ túlvilágra?

Rímek:  páros (kivéve 1. vsz. utolsó 4 sora !nincs már – kincstár  rímelése is kifejezi, hogy egyedüli lény minden ember ! )

Nem a halál rettenetéről  szól –az élet megismételhetetlen csodájáról

A halál biológiai  tény

Nem a túlvilágon él tovább az ember, hanem az emlékekben

Ezek az emlékek eleinte fájdalmasak ( „ jaj összedőlt a kincstár”),

Verszárlat: meseszerű: Hol volt…..

1951

A költő emigrációban él már ekkor

a cím és  az első mondat  utal a nyelvemlékre . A verskezdet a verszárlatban ismétlődik.

Központi gondolat/téma:

az emigrációba kényszerültek közös , szomorú élete( nem az élet csodája!)

 Emlékek visszaidézése 

Keresd azokat a sorokat ,amiből megtudható, hogyan éltek az emigránsok .

Reménytelenség, kilátástalanság – Miért?

A költőnek kell elmondania ( erkölcsi kötelessége) anyanyelvén  a gyászbeszédet

Mi fölött? Haza, kultúra elvesztése és az emigráns lét

Az ember nem egyedülvaló, hanem közösséghez kell tartoznia

Stílus:

Nincsenek kiemelkedő költői képek,

a vers szövegével, gondolataival hat ,

rím: egyszerű, többnyire páros

Az ember nem egyedül , önmagában él :

T/1. személy – azonosulás

E/2. személy  ( Te , aki emigráltál, Te aki olvasod ) , önmegszólítás is !

E/ 3. személy Ő , aki nem azonos az emigrációban élőkkel . Pl. pap, pribék